A hétvégén...

• készítettem paprika pesto-t
• ültettem cseresznye paprikát, bocskor paprikát, padlizsánt, spenótot és mángoldot
• létrehoztam a PéFiKE-t (Pécsi Fiatal Konzervatívok Egylete) /részletek később
• megállapítottam, hogy mostanában csak akkor írok ide, ha főzök, vagy ha ültetek valamit a panelkertbe... pedig milyen szívesen kiírnék magamból egy-két érzelmet. Lehet, hogy hamarosan meg is teszem....

Fehér spárga - eper krémleves.... és gondolatok a konyhában.

A tegnapi napon két barátnőmnek főztem.
Boglarinát és Epreslányt egy krémlevessel leptem meg, ami már napok óta motoszkált a fejemben.
Ez pedig nem más, mint a fehér spárga-eper krémleves.


















Hozzávalók:

• fél kg fehér spárga

• negyed kg eper

• olívaolaj 

• cukor

• csipet só

• 2 dl tejszín

• Elkészítés: A spárgákat meghámozom, a fás részét levágom. Felteszem főni, 40 percre kb. amíg jól meg nem puhul, és adok hozzá egy kiskanál cukrot, és egy kiskanál sót . Annyi vízzel öntöm fel a spárgát, hogy épp ellepje (ez adja majd az alaplét, úgyhogy ha a spárgát kivettük belőle, akkor se öntsük ki). Ha megpuhult, olívaolajon kicsit megpirítom, majd felöntöm az alaplével, adok hozzá 5 evőkanál cukrot, és addig főzöm, ameddig teljesen meg nem puhul, szét nem esik a spárga. Ezután leveszem a tűzről, adok hozzá 2 dl tejszínt, negyed kg epret és az egészet összeturmixolom.

Ugye, hogy nem egy nagy ördöngösség? Az íze lágy, krémes, kellemes. 

Tegnap, miután este hazaértem, eltöprengtem, hogy mostanában mennyivel többet főzök akkor, amikor a barátaimnak is főzök, mint amikor magamnak. Imádok magamnak is főzni, de másnak jobb. Azt valahogy még inkább szívvel, lélekkel készítem, és mint tudjuk, minden étel legfontosabb hozzávalója ez. Hogy szívvel-lélekkel főzzük, és akkor a legfinomabb, ha megoszthatjuk valakivel. Csak olyan jó volna olyasvalakivel megosztanom a főztömet, akivel nem csak a fakanál közös, hanem az életem is. Ha nem csak a spárga levesen osztozhatnánk, hanem az életünkön is.

Házi bodzaszörp recept képekkel :)

Ezerszámra bontja virágait a bodza városszerte.
Amikor megérzem azt a semmivel sem összetéveszthető illatát, mindig eszembe jut, amikor pici koromban a Mami bodzafánkot készített nekem. Egyik kedvenc sütim a mai napig :) A másik ami eszembe jut róla pedig nem más, mint a nyáron kellemesen hűsítő aromájú bodzaszörp.
Az egyik vega szakácskönyvemben láttam egy bodzaszörp receptet, és ez megfogta az agyam. Addig addig morfondíroztam a szörpkészítésen, míg el nem kezdett virágozni a bodza. Hát, nem is volt kérdés, hogy idén bizony megfőzöm életem első bodzaszörpjét.
Most, miután megittam az első pohárral belőle, büszkén kijelenthetem: nagyon nagyon ügyes vagyok.
Íme a receptem:

20-25 bodza virágzat
2l víz
1 citrom
2 kg cukor
5 dkg citromsav


A frissen szedett bodzát (szedési szabályok betartani!!!!) a virágokkal lefelé egy nagy tálba teszem. Felkarikázok egy citromot, és ezt a virágzatok közé csúsztatom, majd az egészet felöntöm 2 liter vízzel, tiszta ruhával letakarom, és hűvös helyre teszem.

Másfél nap után leszűröm, majd az illatos szűrletet egy nagy fazékba öntöm. Hozzáadom a cukrot, és a citromsavat, és egészen addig összefőzöm, ameddig a cukor teljesen fel nem olvad benne.

Ezután az elkészült szörpöt fertőtlenített ( ecet + forró víz) üvegekbe töltöm, majd 4 napra száraz dunsztba teszem.
Utána már lehet is inni a finom szörpikét :) :)

Nekem 4 liternyi szűrletből közel 6 liternyi szörp lett

A bodzaszedés szabályai:
A bodzát főutaktól távol szedjük, így próbálva csökkenteni a szennyeződéseket a virágzatokon.
A bodzát mindig ollóval vágjuk le, sose tépjük, mert ha tépjük, kiszóródhat az ízt adó értékes virágpor.
A leszedett virágokat kosárba tesszük, sose nylon zacskóba, mert abba nagyon hamar belefülled.

Töltött szőlőlevél :)

A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon – nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink  

 (Frances Mayes: Napsütötte Toscana)

A mai ebédem töltött szőlőlevél volt. Emlékszem, hogy kiskoromban a Mami sokat mesélt a töltött szőlőlevélről, és addig nyafiztam Neki, míg egyszer csinált is. Pontosabban szólva a töltött káposztába néhány gombócot szőlőlevélbe csomagolt nekem. Most, évekkel később úgy döntöttem, készítek én is töltött szőlőlevelet.
Íme a receptem:

Hozzávalók:

• 10 db szőlőlevél
• 1 bögre rizs (2,5 dl)
• 1 pohár natúr joghurt
• 5 dkg krémsajt
• kukorica konzerv
• só, bors, petrezselyem, kakukkfű, citromlé, olívaolaj 

Elkészítés:

A szőlőleveleket 2 percig forró vízbe teszem, majd kiszedem őket, és hagyom kihűlni.

A rizst puhára főzöm, közben egy másik tálban összekeverem a joghurtot a krémsajttal, és egy konzerv szemes kukorica felével, sózom, borsozom, hozzáadom a kakukkfüvet és a petrezselymet. Ha a rizs megfőtt, összekeverem a joghurtos masszával. A szőlőleveleket, fonáki oldalukkal felfelé magam elé helyezem, úgy, hogy a szélesebb fele nézzen felém. A tölteléket kanállal henger alakban ráhelyezem a levélre, behajtom a levél oldalait, majd az egészet feltekerem. Ha minddel megvagyok, az egészet egy nagy, magas falú serpenyőbe teszem, amibe öntök pár deci vizet, egy kanál olívaolajjal és egy kanál citromlével elkeverve. Amikor a lé forrni kezd, kis lángra veszem, és fedő alatt 20-25 percig párolom.

kertészkedik, szörpöt főz

Emlékeztek még, amikor pár hete írtam, hogy bio-panelkertet létesítek?
Az akkor még icipici palánták mára nagyot nőttek, és bizony gyarapodtak is :)

Bazsalikomok :)

Íme a jelenlegi állomány egy része...
(bocsi a képminőségért, de hát mobil :(   )

Első két cserépben erős paprika magok,
hátsó háromban rukkolák :)

Nagyot nőtt a kukorica

Zeller

Háromféle paradicsom

Hónapos retek 

Kapor növendékek 

 

Sajnos az eper palánták kiszáradtak egyetlen nap alatt. Az eper projekt sikertelennek lett nyilvánítva.

Még mindenképp akarok ültetni: citromfüvet, mentát, metélő petrezselymet, koriandert és spenótot. Meg talán tarkababot :D Már megvan a helye, hogy hova fog felfutni :D Juj de jó lesz :)

Más... bodzaszörpöt készítek.

Meggyőződésem, hogy a bodzaszörp az istenek itala. Annyira finom, és a nyári hőségben a hideg bodzaszörpnél nincs jobb szomjoltó! Sose csináltam még, így ez a 4 liter lesz életem elsője, de reméljük együtt, hogy nagyon finom lesz! Szentelek majd neki egy egész bejegyzést!

Addig is ezzel a gyér képecskével kell beérnetek:

Sok puszi Nektek! 

kidobott érzelmek.

Ez a plüss párna tegnap toppant be az életembe. Vagy én az övébe... a lényeg, hogy (mit szépítsük) a kukából húztam ki, ami a buszmegálló mellett van. Valaki, a teljesség igénye nélkül belehajította ezt a kis szív alakú gyönyörűséget a kukába, de a fele kilógott. Én pedig kommandózások árán, nehogy bárkinek is feltűnjön, hogy épp guberálok, megmenekítettem Őt. Sejtem, megvan a maga kis története, tuti, hogy egyszer valakit nagyon boldoggá tettek Vele, majd fájdalmas emlék lett csupán, aki nem maradhatott...így kerülhetett a kukába. Nekem is megvan a magam története, engem is tettek már boldoggá, éreztem, és éreztettem fájdalmat, és tegnapig úgy éreztem, újra egy nagy kuka fenekén ücsörgök. Aztán bejött az életembe a párna, akkor amikor a legnagyobb szükségem volt a szeretetre. És bolondságnak hihetitek, de úgy érzem, Neki is szüksége volt rám akkor, és ott, egy pécsi csendesedő szürkületkor, a hatos megállójának kukájában.

QEII.

egyenlőség

"A földet, követ vagy aranyat egyenlőnek látónál magasabb rendű az a yogí, aki ki kiegyensúlyozott értelmével képes egyenlőnek látni minden élőlényt: a természetéből adódóan jóakarót, az érzelmi kötelékek miatt jóakarót, az ellenséget, a közömböst, a közvetítőt, az ellenszenvest, a barátot, a szentet, de még a bűnöst is."  (Bhagavad- gíta 6.9)

Többhagymás Viktória-tavi vörös sügér, kakukkfűvel és borókabogyóval megbolondítva

Oké oké oké... tudom mire gondoltok. Meggyőződéses vegetáriánus, és mégis eszik halat?! Állatot? Vagy ahogy Ő mondani szokta: tetemet?! Igen igen igen... bevallom, ez "kissé" ellentmondásos... de néhanapján eszem halat. Főleg a nagyszüleim miatt, akik, miután megtudták, hogy vegetáriánus vagyok, kezüket-lábukat összetörve igyekeznek minden igényemet a családi kajálások alkalmával kielégíteni, és a párolt zöldségtől kezdve mindent elém raknak. És halat is. Nincs szívem megtenni velük azt, hogy nem eszem meg a halat, és különben is rengeteg olyan nyomelemet, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz az a kevés halacska is, amit nagyon ritkán beviszek a szervezetembe, amik pótolhatatlanok, és az által, hogy lemondtam a hús élvezetéről, már így is sok ilyen anyagot vesztettem.
Különben is nagyon sok vegetáriánus eszik halat, de száz szónak is egy a vége, kövezzen meg, aki akar, de havonta egyszer minimum eszek halacskát. pont.
De csinálni még soha nem csináltam... tegnap este úgy döntöttem, ezen változtatni kell, és megleptem az egyik barátnőmet, Epreslányt, és sütöttem Neki vacsit. Ami nem volt más, mint többhagymás Viktória-tavi vörös sügér, kakukkfűvel és borókabogyóval megbolondítva.

Hozzávalók:  

• 600 gramm (kb 3, tenyérnyi szelet) Viktória-tavi vörös sügér filé
• 1 fej vöröshagyma
• 3 szál zöldhagyma
• 4-5 gerezd fokhagyma
• 1 citrom leve
• vaj, olaj
• fűszerek: kakukkfű, rozmaring, borókabogyó, őrölt fekete bors, só

Elkészítése roppant egyszerű. A margarinnal kikenünk egy tepsit, az aljára locsolunk egy kis olajat. Az olajba felkarikázunk egy szál zöldhagymát, beleszórjuk a fűszerek felét, és aprítunk bele 2 gerezd fokhagymát. Ebben a "pácban" végighúzzuk a halfilék mindkét oldalát, majd egymás mellé fektetjük őket. A tetejüket kicsit még  meglocsoljuk olajjal, és citromlével, majd rászórjuk a maradék fűszereket, és minden hal tetejére halmozunk legalább egy gerezd összevágott fokhagymát, egy nagy adag vöröshagymát, és zöldhagymát.  Ha kész, előmelegített sütőben, kb. 180°C-on 15-20 percig sütjük. Gyakran ellenőrizzük, nehogy odakozmáljon. Ha  azt látjuk, hogy a szaftját kezdi elfőni, öntsük fel citromos vízzel.

Rizzsel tálalhatjuk. 

Mint mondtam, ez volt az első alkalom, amikor halat készítettem, és ehhez képest szerintem egy szemnek, ízlelőbimbóknak és gyomornak is kielégítő ételt sikerült saját kútfőből kreálni. Kezdők szerencséje, vagy csak egyszerűen Jamie Oliver eltitkolt gyermeke vagyok? Majd kiderül, amikor legközelebb hallal fogok konyhatündérkedni. 

Ajánlom mindenkinek... nyami nyami nyami :) 

Krisna és Rádhárání vasárnap

Annyira, de annyira irigy vagyok, amiért én ezt csak képen láthatom, de meg kell osztanom veletek... fantasztikus gyönyörű!!!

Az oltár

Az isteni páros

Mert igenis vannak, akik végig elkísérnek az úton :)

Ötünkből van…

- 1, aki pszichológus lesz

- 1, aki az egészségügyben szeretne munkálkodni

- 1, aki építészetet tanul

- 1, aki az állat- és növényvilág rajongója

- 1, aki nagy valószínűséggel tanár lesz

- 2, aki vegetáriánus

- 2, akinek tetkója van

- 2, akinek piercingje van

- 2, aki jelenleg egyetemre jár

- 2, aki újra érettségizik

- 3, aki idén felvételizik

- 3, aki dohányzik

- 3, aki iszik alkoholt

- 3, akinek 2 testvére van

- 3, aki kapcsolatban él

- 4, aki olvasta, látta a Harry Pottereket, és szereti is őket

- 4, aki kertvárosi lakosú

- 4, aki lány

- 5, aki egy általános iskolába járt

- 5, aki a férfiakat szereti

1996 - napjainkig :)

( Megjegyzendő, hogy eme "barátságösszegző dióhéjban" Boglarina műve. Köszönjük Neki! )

ubuntu

"Egy antropológus egy afrikai törzs gyermekeinek javasolta egy játekot: letett egy kosár gyümölcsöt egy fa mellé, majd így szólt: aki előbb odaér az nyeri a gyümölcsöt! Erre a gyermekek mind felálltak, kézen fogták egymást, es együtt szaladtak érte. Megkérdezte, hogy miért nem versenyeztetek? Mire ők: Ubuntu. Hogyan tudna valamelyikünk is boldog lenni, ha bármelyikünk szomorú?E torzs nyelven Ubuntu annyit tesz: Vagyok, mert vagyunk."

blogfa

Na, virtuálisan telepítettem egy fát jobb oldalra. Ennek a csillagos levelű fának az az érdekessége, hogy sem vízre, sem napfényre nincs igazából szüksége. Csupán egy valami élteti, a kommentjeitek. Szóval hajrá! Ne hagyjuk kiszáradni ;)

neuken in de keuken.

Egy Istenség udvarában

A tegnapi napomat három szóval jellemezném: kifáradás, spiritualitás, ál-India.
Krisna-völgybe látogattam el, Somogyvámosba. Évek óta tervezem, amióta Ágiék mesélték, hogy voltak itt. Aztán Ildi is Krisna tudatú hívő lett, ez is rátett egy lapáttal, illetve a saját utamat / vallásomat kereső/ kiépítő életem miatt is nagyon vágytam már ide. És végre eljutottam :)
Az út addig tartott, ameddig gondoltam, hogy tartani fog, másfél óra autóbusszal. Utána beértünk Krisna udvartartásába... és a táj gyökeresen megváltozott. Itt-ott szent helyek, legelésző tehenek, hatalmas elefántszobrok... és mindenfelé mindig mosolygó bhakták (azaz Krisna odaadó hívei). Csodaszép és békés hely. Odaérésünk után rögtön elkezdtük Ildivel a "sevát". A seva azt jelenti: önzetlen szolgálat. Megbeszéltük, hogy mi nem megyünk a csoporttal a körbevezetésen, hanem szolgálatokat teszünk az Istenség előtt. A kertben dolgoztunk. Ohh, de csodás volt. Magyarország legnagyobb biogazdálkodásában, a legnagyobb öko-faluban dolgozhattam. Hát mi ehhez az én "panelkert programom"? Persze, nekem az is csodás, és gyönyörű... de hát azért itt, ameddig a szem ellát zöldségek, gyümölcsfák, virágok, üvegházak, fóliasátrak... csodás. A mi munkák az volt, hogy a Krisna kertjében levő spárgákat öntöztük. Lópikulának tűnik, de nem volt az :D De élvezettel csináltam.

Krisna végeláthatatlannak tűnő spárgái közt

Aztán sétáltunk Ildivel, és anyukájával... jártunk a tehenészetben. Egy hatalmas tehénvédelmi központ van itt, tele csodaszép bocikkal. Ha valaki megkérdezné, hogy miért van ez a központ, illetve miért éppen a teheneket védik, valószínűleg ezt a választ kapná: "A vaisnavizumus – azaz a Krisna-hit – szentírásai elítélik az állatölést, és a tehenek tejét nagyra becsülik. Indiáról szinte mindenkinek a szent tehenek jutnak eszébe. Erre a filozófiai tételre a Védák adnak magyarázatot. A szentírások hét személyt említenek az ember anyjaként: a szülőanyát, a dajkát, a papok feleségét, a lelki tanítómester feleségét, a király feleségét, a földet és a tehenet. Az a közös bennük, hogy mindannyian gondoskodnak a rájuk bízott emberekről. A tehén úgy teszi ezt, ahogy egy anya: tejet ad számunkra, amit sokféle területen lehet, például az étkezésben, a templomi imádatban, az egészségügyben.Teheneket tartani úgy, hogy valaki gondoskodik róluk és nem öli meg őket, nagyon jámbor cselekedetnek számít"

 Igen csak érdekes, és szép gondolatok :)

Boci simiii^^

Ildi matajival a tehenek közt^^

A bocik után lementünk a bejárathoz, ahol a már említett hatalmas kőelefántok vannak, illetve egy szent vizű folyó. De először jöjjenek az elefántok, akik a bejáratot őrzik :

Ugye de csodásak, és fenségesek?

A domboldal mentén pedig egy csendes folyam folydogál. A Yamuna. Persze, nem az eredeti, nagy Yamuna folyó, hanem annak egy mása. Egy kis folyócska, amit elkereszteltek Yamunának, és megszentelték, így ez a kis folyórészlet is legalább annyira szent, mint druszája Indiában. A wikipédián ezt találtam a Yamunáról :

"Csakúgy, mint a Gangeszt, a Yamunát is kiemelten tisztelik és imádják a hindu vallásban, a folyó teljes szakaszán Jamuna istennőt látják benne. A hindu mitológiában ő a lánya Szúrjának, a Napistennek, és húga Jamának, a halál istenének, ezért Jaminak is nevezik. A legenda szerint a szent vizekben való megmártózás megszabadítja az embereket a halál gyötrelmeitől, ezért ugyanolyan kívánatos a rituális fürdés a Jamunában, mint a Gangeszben.A Jamuna-folyó szorosan kapcsolódik Krisna életéhez is. Krisna megszentelte a folyót már reinkarnációjának kezdetétől. A legenda szerint csecsemőkorában apja, Vasudéva átvitte őt a folyón, amely hirtelen megáradt. Ahogy a víz a gyermek lábát elérte, azonnal visszahúzódott."

Ildi figyelmeztetett, hogy szent folyó lévén nem szabad lábat lógatnom benne... hacsak nem követek bizonyos sznet formalitásokat. Úgyhogy csöppentettem a fejemre, majd ittam a folyó vizéből. Aztán belelógattam a lábamat, ahol a sok halacska csiklandozott :) Többen tudják, hogy nem szeretnék úgy meghalni, hogy ne fürdenék a Gangeszban. Reméljük ez is összejön majd, minden esetre most már a lábamat megmártottam egy szent folyóban. Nagyon jó érzés volt :)

Yamunában

A szent vizű Yamuna

 Aztán végül csatlakoztunk a csoporthoz, énekeltünk picit, volt, aki táncolt a templom szépséges oltára előtt. Sikerült legyeznem Krisnát, és feleségét  Srímatí Rádháránít . Az oltáruk gyönyörű. Az aktuálisan viselt ruhájuk szintén. Annyira díszes, annyira mestermű annyira...indai!

Az oltár fő része

Krisna és Rádharání

éneklős, táncos imádság

Sikerült legyeznem őket :) És közben imádkoztam.

Összességében egy csodálatos, munkával, sétával, spirituális feltöltődéssel teli napot tudhatok magam mögött. Három dologban biztos vagyok: az egész helyet átjár valamiféle szent erő, ezt a helyet mindenkinek látnia kell és én gyakran vissza fogok térni ide a jövőben.

Hare Krisna!

Egy finom indiai ebéd receptje :)

Bocsássatok meg, hogy nem rendes minőségű fényképet hoztam, de sajnos most csak mobillal tudtam fotózni. Nah szóval, ez volt az én mai ebédem.

Hogy mi ez? Szabdzsi, puri, rizs és csatni :) Tipikus indiai ételek :) Könnyű elkészíteni őket, és nagyon finomak. Íme a recept.

Szabdzsi (Az a tűzpiros cucc a rizs mellett) :
A szabdzsi egy zöldséges indiai főétel.

Hozzávalók: - paradicsomszósz (kb. 8 nagy fej paradicsomból)
                   - mexikói zöldségmix
                   - főző tejszín (1,5 dl)
                   - cukor, só, bors, csili... egyéb fűszerek
Elkészítés:
     A paradicsomszószt felrakom főni, amikor besűrűsödik hozzáadom a fűszereket, és a mexikói zöldségkeveréket. Amikor elkezd forrni, hozzáadom a főzőtejszín, és jól összefőzöm.

Puri (azok az aranybarna korongocskák) :
Indiai kenyér féle

Hozzávalók: - liszt ( egy bögrényi 5 db-hoz elég)
                   - víz
                   - só, bors
Elkészítés:
 A lisztet, a sóval és a borssal összekeverem. Annyi vizet adok hozzá, hogy kemény tésztát kapjak. Fél órát pihentetem, aztán korongokat formázok belőle, kicsit kilapítom, és forró, bő olajban (vagy ghí-ben) aranybarnára sütöm.

Csatni (az a sötétbordó krém szerű cucc, a puri alatt)
 A csatni egy igencsak érdekes, rettenetesen pikáns étel. Az állaga leginkább a lekváréhoz hasonlít, legfőbb összetevője a paradicsom... de az, amit én ettem ma, nem a sajátom, hanem tegnap vettem a somogyvámosi Krisna-völgyben. Gyorsan fogy, és imádom, nemsokára én is elkészítem, és majd akkor felrakom a receptjét. Lényegében amúgy azt mondják, az a jó csatni, ami túlságosan is csípős ahhoz, hogy megedd, de túl édes ahhoz, hogy ott hagyd :D Isteni. Hát ez volt az én mai ebédecském :)