Kiskoromban, amikor egymás után negyedszerre néztük meg Anyukámmal az egyik kedvenc filmjét, a Több, mint Testőrt, oda fordult hozzám, és ezt mondta: Egyet ígérj meg Nekem. Mindig szeretned kell Whitney-t! Semmi és senki nem feledtetheti veled!
Én megígértem, és így is tettem.
Sosem csendül fel már a jellegzetes hang.
Elhunyt egy díva.
Egy legenda.
Sosem fog már többet ránk mosolyogni az ismerős arc, amiből a mosoly halovány maszkján át, dől ránk a szomorúság, és a bánat... az elgyötörtség.
Isten Veled Whitney.
Soha nem szegem meg a fogadalmam.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése